2007-ben egy egészen élvezetes, mi több, hiánypótló alkotással rukkolt elő az orosz 1C Company. Az Ino-Co fejlesztette Fantasy Wars, bár kirobbanó népszerűségre nem tett szert, mégis felrázta egy kicsit az időközben Heroes of Might Magic dagonyába süppedt körökre osztott stratégiai játékok világát. A Fantasy Wars bizony sokkal inkább hajazott az olyan komolyabb taktikai és stratégiai játékokra, mint a legendás Fantasy Generals vagy a Warlords szériák. Ergo; egy lényegesen komolyabb, taktikusabb és egyben nehezebb játékmenettel lepte meg e műfaj rajongóit. A Fantasy Wars kifejezetten pozitív kritikát kapott itt a GameDroidon. Nem nagyon volt mibe belekötni! A 2007-es orosz alkotás kétségkívül megállta a helyét, így nem is csoda, hogy az 1C folytatásra adta a fejét. Így jelenhetett meg 2009 késő tavaszán az Elven Legacy, Európában a Paradox Interactive gondozásában.
Ami azt illeti egyáltalán nem voltam besózva, hogy vajon mikor jön már a várva várt folytatás. Ahogy megjelentek az első képek, videók, egyre inkább szembetűnő volt, hogy szó sincs itt a korábban meghirdetett Fantasy Wars kettőről, ez egy az egyben a Fantasy Wars lesz, új küldetésekkel, és ezúttal Elven Legacy néven. Ezzel nem is lenne baj, de gyakorlatilag két év elteltével ennyire jutottak az Ino-Co-nál, hogy címet, egységeket és küldetéseket cseréltek, majd kiadták ugyanazt, mint 2007-ben? Khm, lehet ilyen esetekben kellene DLC-kel kijönni, és nem pedig „rimékelni” a saját játékukat… Mindenesetre ez a rövid bevezetőm senkit se tántorítson el a játéktól, hiszen minden pozitívum, amely meg volt az elődben, az ugyanígy megtalálható az Elven Legacyben is. Fanatikus stratégák és TBS rajongóknak pedig ugyanúgy kötelező darab, mint a Fantasy Wars, főleg, hogy a fantasy környezetbe bújtatott TBS hadszíntér a Heroes V lecsengésével nem több, mint egy sivár csatamező az ütközet után.
Nézzük, mi változott az elődhöz képest! Semmi! Itt a cikk vége, lehet olvasni a Fantasy Wars ismertetőt! 😀 Na jó, nem, azért pár dologba belenyúltak az Ino-Co programozói, és ezek az apró változtatások csak a játék élvezhetőségén javítottak. Szóval minden tekintetben pici, de pozitív előrelépések történtek. De kezdjük a feketelevessel! Sajnos ezúttal sincs választási lehetőségünk, hogy melyik fajjal szeretnénk elkezdeni a játékot, szóval, ha valaki az emberekre kíváncsi, akkor előbb kénytelen végigvinni az elfek, azután az orkok küldetéseit. Világéletemben utáltam ezt a trendet, miért kell rögtön a legelején elvenni a szabad választás lehetőségét? A Fantasy Wars esetében sem voltam kíváncsi az orkokra, viszont a semleges törpék és elfek annál inkább érdekeltek, de előtte ki kellett volna játszanom az ork kampányt. Nem tettem, mert addigra borzalmasan meguntam az egészet, főleg amiatt, hogy számomra egy teljesen érdektelen faj kampányában kellett ügyködnöm. Az internetes fórumok tele voltak különféle találgatásokkal és konzolmágiával, hogy miként lehetne átugrani az ork kampányt. Vigasztaljon minket az, hogy ezúttal az elfekkel kezdhetünk!
Az előző rész lineáris kampány jellegén megpróbáltak javítani az orosz fejlesztők. Ezúttal egy – egy küldetés teljesítése után sokszor mi választhatjuk meg utunkat a világtérképen. Általában két lehetséges útvonalat vázol fel nekünk a játék, és magunk választhatunk, merre tovább. Ez a választás a történet menetét is befolyásolhatja. Így akár a többszöri végigjátszás is okozhat meglepetéseket.
Megmaradt a jó kis terepasztal-feeling és a színes, meseszerű grafika. Természetesen az egységek mozgásait mind motion-capture technológiával rögzítették, ettől függetlenül továbbra is darabosak az animációk. Ez persze egyáltalán nem gond, hiszen egy ilyen TBS játékban sokkal inkább jelzésértékűek a mozgások. Én sok esetben meg sem vártam mire a helyére futott egy-egy egységem, elkattintottam, és csak néha a harcok sűrűjében közelítettem rá a kamerával. De nem az animációk és nem is a grafika az, ami megadja a játék alaphangulatát, hanem a terepasztalszerű, hexákra felosztott térképen való taktikus, körökre osztott harc. Bár ha már ennyit szóltam a grafikáról, az égvilágon semmi nem változott, és itt most nem az új egységekre gondolok, hanem a teljes megjelenésre.
A kezelőfelület egy picit leredukálták. Ez csak jó, mert nem takar ki akkora felületet a panel, mint a Fantasy Warsban. Ezúttal zöld útvonaljelölő is került a játékba, így könnyebben áttekinthető, hogy melyik egységünket, milyen úton és hová szeretnénk küldeni. S az sem utolsó szempont, hogy végre kijelzi azt is, hogy a mozgás után mely közeli egység támadható majd meg. Ez íjászainknál a leghasznosabb, hiszen néhány lövészünk csak két hexával előbbre tud lőni, de képzettebb harcosaink akár három, négy hexával messzebbre is képesek útjára bocsátani gyilkos vesszőiket. Ez az apró újítás sok kellemetlenségtől menthet meg, könnyebb előre tervezni. Pici, de hasznos újítás.
Számunkra kétségkívül a korongon mellékelt vagy a hivatalos honlapról letölthető küldetés és térképszerkesztő a legnagyobb újdonság. A Fantasy Wars esetében, csak az orosz kiadáshoz mellékeltek szerkesztőprogramot, amely az európai és magyar kiadással nem működött. Az Elven Legacy ezúttal saját szerkesztőprogrammal büszkélkedhet. Így ha valaki megunná az alaptérképeket, nosza, itt a lehetőség, hogy a program segítségével saját terepasztalokkal lepjük meg barátainkat. A spártai grafikával kiadott, funkcionalitásra kiélezett szerkesztő segítségével akár saját küldetések is készíthetőek.
Zene terén szinte semmi újdonság nem került a játékba. Maradtak a dallamvilágában jó, de a Fantasy Wars alatt már többször megunt zenék, a vérgagyi midi hangzással. Tényleg ritkán hallani ilyen borzalmas „zenekar-imitációt”! A hangok sem változtak, viszont ismét sikerült jó angol szinkronhangokat összeszedniük. Sok színész tényleg nagyon jól teljesít az Elven Legacyben.
Mint a címe is utal rá, ezúttal az elfek kerülnek főszerepbe. A szépek népének bizony nincs könnyű dolga, hiszen kiszáradt az életfájuk, és egy démoni betegség is felütötte a fejét a vidéken. Az előző részből már ismert emberek inkvizícióval, papokkal és mágusokkal láttak neki a fekete mágia felszámolásának. Az elfek sem maradtak tétlen, és az egyik ilyen páncélbugyogós szépségük, Gylvan, Lord Sagittel elf harcos segítségével szintén nekilát a gonosz visszaszorításának. Korántsem ilyen egyszerű a harc, hiszen Gylvan, a fentebb említett szépség figyelmes lett egy ember mágusra, aki tucatnyi varázslatot és egyéb finomságot lopott el az elfektől, és ez a mágus bizony nem fél használni újonnan megszerzett erejét. Így elf csapatainknak kettős szerep jut; a sötét mágia és gonoszság megfékezése mellett a tolvaj ember mágus elfogása és móresre tanítása is ott van a teendők listáján. Lényegesen nagyobb káoszba csöppenünk bele, mint a Fantasy Wars esetében, így ne csodálkozzatok azon, ha esetenként emberek ellen kell harcolni, sőt, néha akár egy-egy ork hexer is beszáll a buliba az elfek oldalán.
A történet bár továbbra is sablonos fantasy, de kétségkívül összetettebb, izgalmasabb és fordulatokban bővelkedő játékot ígér mindazoknak, akik bevállalják az Elven Legacyt. Aki szerette a Fantasy Warst, és nagy rajongója volt a bevezetőben említett klasszikusoknak, például a Warlords: Battlecry és Fantasy Generals játékoknak, azoknak minden bizonnyal örömet okozhat az Elven Legacy is.
—Somesz—
Cím: Elven Legacy
Fejlesztő: Ino-Co
Kiadó: 1C Company
Honlap: http://www.elven-legacy.com/ (nem elérhető)
Stílus: körökre osztott stratégia
Ami tetszett:
még mindig élvezetes játékmenet
a Fantasy Wars minden pozitívuma
végre van térképszerkesztőnk
Ami nem tetszett:
unalmas zenék, szinte nincs is új darab köztük
erős túlzás új játéknak nevezni
No comments
Trackbacks/Pingbacks